Nirvanya blogja

 

 

 

Amióta világ a világ, legalább is, amióta a világom a világom, azt tapasztalom, hogy a tudósok mindig nagyon határozottan állítanak valamit. Hol ezt, hol annak a tökéletes ellentétét. Mindig nagy meggyőződéssel és komoly érvrendszerrel.

 

Így, például, általános iskolás koromban még úgy tanultam, hogy ezredévekben tekintve, bolygónk éppen a jégkorszak felé halad. Emlékszem, hogy kicsiként ezt úgy képzeltem, hogy: „jaj de kár, mire felnőtt leszek, még hosszabbak lesznek az általam addig sem kedvelt telek és nem fürödhetek majd annyit a Balatonban, mert fázni fogok.” Nem mértem fel, hogy több emberöltőnyi messzeségről beszéltek.

 

Ehhez képest, az utóbbi bő egy évtizedben unos-untalan azt hallani, hogy a Föld globálisan melegszik. Persze, ezt lehet úgy érteni, hogy ahhoz képest, amilyen folyamatoknak most végbe kéne menni. Vagy úgy, hogy az emberi tevékenység teljesen a feje tetejére állította a több évezredes folyamatokat.

 

Nemrégiben azt hallottam a rádióban, hogy vannak olyan tudósok, akik, komoly számításokat végezve – tehát nem „dilettáns anyukaként” -, azt próbálják bizonyítani, hogy nincs is globális felmelegedés. Ezeket a tudósokat a „tudóstársadalom” másik része igyekszik kivetni magából… Kinek van igaza? Illetve, mi (vagy ki) motiválja azokat, akik a tényadatokkal és a napi élet tapasztalataival szembe menve, igyekeznek ködös elméleteket gyártani.

 

Akár azt is gondolhatjuk, hogy a tudósok sem tudnak mindent. Vagy nem jól. És tévedhetnek.

 

Rosszul érzem magam, amikor azt a megjegyzést kapom, hogy de hát teljesen mindegy, hogy van-e lyuk az Antarktisz felett, mert úgysem akar senki ott napozni. Persze megkérdezhetném  a „tudós” hozzászólót, hogy akkor miért ég össze manapság a bőrünk itt a Ráktérítő és az Északi sarkkör között a mérsékelt égövben félóra napozás után?                                                                              Lehet ezt elbagatellizálni, de ez önbecsapás,ahogy korábban írtam hárítás.

Akárcsak az a kijelentés, hogy a CO₂ kibocsátás túl van lihegve. Netán azt, hogy mit izgulunk az ózonlyuk miatt, és nincs is köze a CO₂-höz, csak a CFC-hez. 

 

CO₂ vagy CFC? Egyik túllihegve, másik nem? Nincsenek is problémák?

Hasznos globális felmelegedés, a jövőnket pozitívan befolyásoló ózonlyuk? Nem tudok erre mást mondani: badarság.

Felvilágosult tudósaink által elém tárt tények, és főleg az, amit nap mint nap tapasztalok, arról mesélnek, hogy a lakossági „hozzájárulás” Földünk tönkretételéhez igen jelentős.

 

 

Sok minden hit kérdése gondolhatjuk, de a felelősség közös. Tisztelem mások véleményét, de ha annak mozgatórugója pusztán a jelenlegi rossz állapotok kényelmi szempontok szerinti konzerválása, akkor fel kell, hogy emeljem a hangom. Ébresztő emberek! Ne dugjátok a fejeteket a homokba! Ne kifogásokat, hanem megoldásokat keressetek! 

Én a tiszta levegőben és a mértékletességben hiszek, erről próbálok írni. Hiszem, hogy azzal csak jót tehetünk, bármelyik tudós tanait tartjuk is magunkénak, ha nem pazarolunk. Sem energiát, sem papírt, sem pénzt. Ha végiggondoljuk fogyasztásunkat minden téren. Szerintem jobb, egy kellemes klímájú, jól szigetelt, páramentes házban élni, kis fűtésszámlával. Szerintem jobb újrahasznosítható és újrahasznosított anyagokat használni a mindennapi életben. Szerintem jobb vízszűrőn átszűrt csapvizet inni, mint PET-palackokat venni.

 

Szerintem jobb elmagyarázni a gyereknek, hogy nem veszünk meg minden műanyag játékot, amit a boltban lát, mert nem az a lényeg. Szerintem jobb egy „organic cotton” típusú pólóból venni egyet, mint a kétesebb eredetűből hármat. Szerintem elég, ha ott van világítás, ahol éppen tartózkodunk, és nem kell az egész házat díszkivilágításban tartani.

 

 

Közhely, vagy sem, azt is tartom, hogy jobb félni, mint megijedni. Jobb félni attól, hogy esetleg igaza van annak a tudósnak, annak a kutatásnak, amelyik a CO₂ kibocsátást teszi meg fő-bűnbaknak az ózonlyuk miatt. Mert lehet, hogy a CFC is hozzájárul, vagy csak az, de az biztos nem árt, ha visszafogjuk a CO₂ kibocsátást is. A Földnek jót teszünk, nagy valószínűséggel.